Adatok:

Cím: Kunmadarasi Református Egyházközség  5321 Kunmadaras, Kálvin út 4.
Önállóan gazdálkodó Egyházi szervezet.
Lelkipásztora: Fazakas László.

A Gyülekezet története:

Kunmadaras a tatárjárást követően alakult ki úgy, hogy a környék elpusztult falvainak megmaradt lakossága is itt telepedett meg. Nevét egy 1337-ben kelt oklevélben Nagykúnmadaras néven említik. Innen származott Madarasi Tompa László kunkapitány, aki az 1370-es oklevelekben szerepel. Mivel a falu meglétét különböző feljegyzésekből következtetve 100 évvel korábbra datálhatjuk, ezért a környék madár-gazdagságáról nevezhették el Madarasnak. Az 1900-as évek elejétől már Kunmadarasként szerepel.

Madaras 1546-ban még fizetett tizedet az egri püspöknek, de 1549-ben már nem. A reformáció felvétele a két időpont közti időpontra esett, a helvét irányzat az 1559-65 közötti években erősödött meg. 1602-ben már egyházilag is nyilvántartásba vette a túri egyházmegye. Az első templomot Szegedi János lelkész vezetésével 1630-33 között építették. A templom vályogból épült és náddal fedték. Feltehetően ennek a templomnak a tornya állhatott az 1982-83-as feltárás során előkerült 2×2 m-es, 80 cm falvastagságú alapon. A templomépítés idejében kezdődött az iskolai oktatás a településen, az iskola a Debreceni Református Kollégium partikulájaként üzemelt. A török sereget támogató tatár hadak 1683-ban és 1697-ben nagy károkat okoztak, de az elpusztult település és annak egyháza mindig új életre kelt. 1699-ben már ismét lelkészt fogadtak. Lipót császár 1702-ben 500 ezer Forintért elzálogosította a Jászkunságot a német lovagrendnek, nem törődve a kunok addigi kiváltságaival. A tiltakozó kunok megbüntetésére a császár utasítására rác csapatokat rendeltek ki. Az 1704-1705-ös rác támadás átmenetileg véget vetett az itteni életnek. A lakosság maradéka Rakamazra telepedett át lelkészével együtt és csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz. 1711-ben visszaköltözött a lakosság nagy része a velük lévő lelkésszel együtt. 1730-ban szerették volna a templomot renoválni, de nem kaptak rá engedélyt. 1745-ben a Jászkunság megváltotta magát a lovagrendtől (redemptio). A templom renoválását később a bővítését többször kérvényezték eredménytelenül, végül 1766-ban sikerült engedélyt kapni Mária-Terézia hozzájárulásával egy új templom építésére. Szilágyi Sámuel debreceni püspök szentelte fel 1768-ban a téglából épült új templomot. A templomhoz új kőtornyot is építettek, ami megbírta a 4 és 6 mázsás harangokat. A toronyra óra is került. 1774-ben a második lelkészi állást is felállították. 1805-ben két 1350, ill. 450 kilogramm súlyú, újabb harang került a toronyba. Jelenleg három harangunk van, a 180 kilós kis-, a 608,5 kilós középső- és az 1463 kilós nagyharang. 1831-ben elhatározták a torony magasítását, de a kolerajárvány miatt csak 1834-ben építették meg úgy, hogy a toronyba egy toronyőri szoba is készült, a toronyra pedig egy körüljáró került. 1853-ra megépült a templom melletti lelkészlak. 1855-ben elhatározták a templom újjáépítését a torony érintetlenül hagyásával. A debreceni nagytemplomhoz hasonló kereszthajós alaprajzú templom 1860-ban készült el, befogadó képessége azóta, a mai napig 2000 fő. 1858-ban elkészült a másik lelkészlak is a templommal szemben. A toronysisak 1880-ra annyira megrongálódott, hogy még abban az évben lebontották, majd a falakat megemelve egy külön bástyaszobát építettek, ezért a körüljárót is feljebb vitték, a torony magassága így 44 méter lett. A tetejét a mai formájára alakították. 1883-tól van orgona a templomban. Az eredetileg 16 változatú hangszert 1914-ben 18 változatúvá bővítették. Az I. világháború alatt megrongálódott orgonát T.Csatári Sándor presbiter és felesége, Török Julianna 1929-ben újjá építette. Ennek emlékét a karzat mellvédjén látható márványtábla őrzi. A jelenlegi orgona 22 változatú. 1759-60-ban Kunmadarason szolgált Sinay Miklós, a későbbi professzor, püspök és történetíró, aki elindította a község és a gyülekezet történetének leírását a következő címmel:

NEMES NAGY KUN MADARAS REFORMÁTA ECCLÉSIÁNK KÖNYVE, MELYBEN MINDEN RÉGI ÉS MOST EMLÉKEZETES VÁLTOZÁSAI AZ ECCLÉSIÁNAK A RÉGI ÍRÁSOKBÚL KISZEDEGETVÉN IDE VAGYNAK BÉ ÍRVA

1981-ben a parókia épületét egy gyülekezeti teremmel egészítették ki, mely kiváló helyszíne lett a téli istentiszteleteknek és egyéb gyülekezeti eseményeknek.

A templom bejárata előtti padon kis tábla emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály itteni legációjára. A templomkertben a bejárattal szemben található az 1848-49-es szabadságharc mártírjának, Helmeczi József lelkésznek emlékköve, melyet 2005-ben a Kunmadarasi Református Egyházközség állíttatott halálának 150. évfordulójára. 2018-ban a templomkertben kapott helyet az 1848-49-ben a kunmadarasi szükségkórházban elhunyt honvédek emlékére állított obeliszk is.

Az egyházközségnek 1631-től a mai napig a jelenleg szolgáló, nt. Fazakas László lelkipásztorral együtt 40 lelkipásztora volt

A templom felújítása 2016 óta folyik, várhatóan 2020-ban befejeződik, egyúttal kezdődik a torony felújítása.

Kunmadaras, 2020.